Tippek, ha nem sikerült jól a beszoktatás

Arról sokat olvashatunk, hogy hogyan kell jól felkészülni a bölcsibe vagy oviba való beszoktatásra, de arról kevesebbet, hogy mit tehetünk, ha valamiért nem sikerült jól. Legyen bár az ok kényszerű munkába állás, nem hozzátok illő bölcsi/ovi vagy a beszoktatás elkapkodása, a helyzet borzasztó lehet, főleg, ha szemed fénye hisztivel, alvászavarral vagy székletvisszatartással tünetel.

Mielőtt teljesen kétségbe esnél, nem árt tudnod pár dolgot. Először is a teljes beszokás akár 1 hónapig is eltarthat. A másik fontos dolog, hogy az első beszoktatás után 2-3 hónappal van egy időszak, amikor a gyerek rájön, hogy ez most már mindig így lesz, és ilyenkor szoktak kezdődni a gondok – ezalatt az idő alatt tarts ki, csinálj mindent ugyanúgy (hiszti miatt ne maradhasson otthon, ne vidd be később stb.), maximum pár hét és túl lesztek rajta! Tehát ezek NEM rosszul sikerült beszoktatások!

Nos, talán nem fogadtad Te sem jól ezt a bölcsi/ovi-ügyet, ha így van, akkor első feladatod, hogy beszéld meg magaddal a dolgot – ha bizonytalan vagy, akkor nehezebben fog menni, mert a kicsi érzi a bizonytalanságodat (és te is következetlenebb leszel)!

Talán a nevelőkkel/óvónőkkel nem szívesen osztasz meg dolgokat, talán nem választhattál intézményt, s most olyan helyzetben vagy, hogy nem bírod az ottaniakat vagy nem értesz egyet velük. Ezt is el kell rendezd magadban, mert nagyon megnehezíted vele a gyerek helyzetét. Főleg bölcsiben, de oviban is a gyereked kötődni fog a nevelőkhöz, mint afféle pót-anyukhoz, de ettől Te még nem leszel kisebb értékű anya, sem kevésbé fontos a gyereked számára, sőt, szeretni sem fog kevésbé! Ossz meg minden apróságot a kicsiről a nevelőkkel, pl. mitől dühös, mitől boldog, mivel szeret leginkább játszani, mik a kedvenc ételei, meséi – hogy igazán jól érezhesse magát. Ne felejtsd el, ezt őérte teszed!

A kicsi vigyen magával valamit, amit szeret, ami az otthont és biztonságot jelképezi számára; ha nincs kitüntetett tárgya, kedvence, akkor ez lehet anya alvós pólója, vagy a sálja, amit előző nap viselt (ne mossuk ki!), valami, ami anya-illatú, s az anyát és az otthont jelképezi, míg azok távol vannak.

Mindig ugyanaz a szülő vigye a bölcsibe, lehetőleg az, akit könnyebben enged el, s búcsúzzon a kicsitől nyugalommal, mosolyogva.

Mindig ugyanabban az időpontban menj érte, s ha lehet, ezt kösd valamilyen napirendi eseményhez (pl. mikor végeznek az uzsonnával). Fontos, hogy ne késs! Érj oda pontosan akkor, amikor ígérted - megteremtve ezzel számára a biztonságot és megerősítve benne a hitet, hogy mindig érte fogsz menni.

Olvassatok otthon mesét, könyvet, ami a bölcsivel, ovival foglalkozik, ez alkalmat ad arra is, hogy közösen beszélgessetek róla, mi van pont úgy náluk is, mi van teljesen máshogy... Amikor végre veled lehet, legyél tényleg vele: játszatok együtt, ne a házimunka után rohangálj, ne a munkán járjon a fejed, legyen ez az az idő, amikor igazán egymásra figyeltek. Érdemes elgondolkodni, hogy hogyan tudod, illetve tudjátok úgy megszervezni a feladatokat, hogy ez a közös idő fixen beleférjen a mindennapjaitokba.
Játszatok bölcsiset, ovisat, amit ő alakíthat, akár lehet ő a nevelőnő, te meg a bölcsis gyerek – hagyd, hogy kijátssza magából a frusztrációit, ráadásul remek lehetőség ez is arra, hogy közelebb kerülj azokhoz az eseményekhez, amik akkor történtek vele, míg nem voltatok együtt.

S végül: ne adjátok fel, biztosan sikerülni fog! 

Ha pedig egyéni tanácsadásra van szükségetek, itt elértek.

Jusztné Vincze Szabina
pedagógus, perinatális szaktanácsadó, babamasszőr

http://perinatalis.hu/
http://perinatalis.blogspot.hu/
http://www.facebook.com/perinatalis 

google.com/+PerinatalisHu1